Október 16.-án Várkonyi László tájékoztatta az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságát a magyar NEFE politikáról. A hír a Külügy honlapján jelent meg.
Várkonyi hangsúlyozta, hogy "kiemelkedik az afganisztáni Baghlan tartományban a Magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében kifejtett, egyre komolyabb volumenű fejlesztési tevékenység". Ezek szerint számíthatunk arra, hogy egyre több pénzt áldozunk majd Afganisztánra, pontosabban Baghlan tartományra. Néhány napja beszélgettem egy angol származású szakemberrel, aki dolgozott Afganisztánban. Ő arról panaszkodott, hogy sokak szerint az utóbbi években egyre inkább "irakizálódok" az ország, és sok, a helyszínen dolgozó segélyügynökség szerint lassan kettészakad az ország. Fejlesztési szepmontból is, hiszen délen alig van valaki, ha mégis, akkor nagyon nehezen tudnak dolgozni. Állítólag sokszor előfordul, hogy az elkészült program eredményeit nem tudják az afgánok használni, mert a tálib erők egyszerűen megfenyegetik őket. Így aztán az új iskola, minierőmű, stb. az enyészeté lesz. Reméljük, hogy ez északon, Baghlanban nem fordulhat elő.
Nem értem, hogy meddig fogjuk azt a kifejezést használni, hogy a "Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében". Lehet, hogy a PRT elindításának az apropójából folynak fejlesztések, de az biztos, hogy nem annak a keretében. Ha valaminek a keretében dolgozom, akkor annak az előírásai, szabályai, célkitűzései, filozófiája szerint cselekszem. Csodálkoznék, ha a MÖS és a BSZ programjaik végrehajtása során a PRT bármelyik említett fogalmát figyelembe venné... Lassan érdemes lenne erről egy vitasorozatot indítani a HM, a KüM és a civilek bevonásával, mert képzavart okoz, és hasznosabb, ha mindenki világosan lát.
Az államtitkári tájékoztatóban visszaköszönni látom a civilek, pont a A magyar nemzetközi fejlesztéspolitika a számok tükrében című tanulmányban megfogalmazott két kívánságát is: a partnerországok számának csökkentését, és Afrika hangsúlyosabbá tételét. Meglátjuk mikor, és mi lesz belőle.
Vajon a "komparatív előnyeinket biztosító ágazatok" közül direkt maradt ki az egészségügy? Megengedek magamnak egy cinikus megjegyzést: elnézve a magyarországi helyzetet, nem tudom meddig áltathatjuk magunkat az oktatás, jó kormányzás, mezőgazdaság, stb. területén lévő komparatív előnyeinkkel? Lehet, hogy komparatív előnyünk van a célországainkban uralkodó helyzettel szemben, de úgy tűnik, hogy egy ideje megakadtunk, és végtelenségig nem tudunk "rendszerváltó tapasztalatokat" átadni, mert egyre távolabb kerülünk tőle.
"A Külügyminisztérium továbbra is igyekszik hozzájárulni a magyar társadalom ez irányú tudatosságának növeléséhez..."
Ez lenne az egyik legfontosabb feladat, és remélem, hogy az államtitkár ebbe bele érti a NEFE oktatást is, a Development Educationt. Nemcsak a támogatottság, hanem a jövő szakértőinek megtalálása miatt is. Még mindig kevesen értenek hozzá eléggé, és még mindig keven tudják, hogy mit is jelent a NEFE-ben dolgozni. Nem értem például, hogy miért nem dolgoznak ki a fiatalok számára terepmunka lehetőséget. Most már folyik egy-két országban projekt, oda viszonylag kevés pénzből ki lehetne vinni olyanokat, akik ezzel foglalkoznának. Bele lehetne építeni a civilek pályázataiba, hogy X%-ot arra kell költeniük, hogy a program során 2-3 hónapra kivigyenek fiatalokat.
Nagyszerű lenne, ha végre törvény szabályozná a NEFE tevékenységet, annak pénzügyi (elszámolhatóság, adóztatás, stb.) vonzataival együtt.
Várkonyi hangsúlyozta, hogy "kiemelkedik az afganisztáni Baghlan tartományban a Magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében kifejtett, egyre komolyabb volumenű fejlesztési tevékenység". Ezek szerint számíthatunk arra, hogy egyre több pénzt áldozunk majd Afganisztánra, pontosabban Baghlan tartományra. Néhány napja beszélgettem egy angol származású szakemberrel, aki dolgozott Afganisztánban. Ő arról panaszkodott, hogy sokak szerint az utóbbi években egyre inkább "irakizálódok" az ország, és sok, a helyszínen dolgozó segélyügynökség szerint lassan kettészakad az ország. Fejlesztési szepmontból is, hiszen délen alig van valaki, ha mégis, akkor nagyon nehezen tudnak dolgozni. Állítólag sokszor előfordul, hogy az elkészült program eredményeit nem tudják az afgánok használni, mert a tálib erők egyszerűen megfenyegetik őket. Így aztán az új iskola, minierőmű, stb. az enyészeté lesz. Reméljük, hogy ez északon, Baghlanban nem fordulhat elő.
Nem értem, hogy meddig fogjuk azt a kifejezést használni, hogy a "Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) keretében". Lehet, hogy a PRT elindításának az apropójából folynak fejlesztések, de az biztos, hogy nem annak a keretében. Ha valaminek a keretében dolgozom, akkor annak az előírásai, szabályai, célkitűzései, filozófiája szerint cselekszem. Csodálkoznék, ha a MÖS és a BSZ programjaik végrehajtása során a PRT bármelyik említett fogalmát figyelembe venné... Lassan érdemes lenne erről egy vitasorozatot indítani a HM, a KüM és a civilek bevonásával, mert képzavart okoz, és hasznosabb, ha mindenki világosan lát.
Az államtitkári tájékoztatóban visszaköszönni látom a civilek, pont a A magyar nemzetközi fejlesztéspolitika a számok tükrében című tanulmányban megfogalmazott két kívánságát is: a partnerországok számának csökkentését, és Afrika hangsúlyosabbá tételét. Meglátjuk mikor, és mi lesz belőle.
Vajon a "komparatív előnyeinket biztosító ágazatok" közül direkt maradt ki az egészségügy? Megengedek magamnak egy cinikus megjegyzést: elnézve a magyarországi helyzetet, nem tudom meddig áltathatjuk magunkat az oktatás, jó kormányzás, mezőgazdaság, stb. területén lévő komparatív előnyeinkkel? Lehet, hogy komparatív előnyünk van a célországainkban uralkodó helyzettel szemben, de úgy tűnik, hogy egy ideje megakadtunk, és végtelenségig nem tudunk "rendszerváltó tapasztalatokat" átadni, mert egyre távolabb kerülünk tőle.
"A Külügyminisztérium továbbra is igyekszik hozzájárulni a magyar társadalom ez irányú tudatosságának növeléséhez..."
Ez lenne az egyik legfontosabb feladat, és remélem, hogy az államtitkár ebbe bele érti a NEFE oktatást is, a Development Educationt. Nemcsak a támogatottság, hanem a jövő szakértőinek megtalálása miatt is. Még mindig kevesen értenek hozzá eléggé, és még mindig keven tudják, hogy mit is jelent a NEFE-ben dolgozni. Nem értem például, hogy miért nem dolgoznak ki a fiatalok számára terepmunka lehetőséget. Most már folyik egy-két országban projekt, oda viszonylag kevés pénzből ki lehetne vinni olyanokat, akik ezzel foglalkoznának. Bele lehetne építeni a civilek pályázataiba, hogy X%-ot arra kell költeniük, hogy a program során 2-3 hónapra kivigyenek fiatalokat.
Nagyszerű lenne, ha végre törvény szabályozná a NEFE tevékenységet, annak pénzügyi (elszámolhatóság, adóztatás, stb.) vonzataival együtt.
No comments:
Post a Comment