Kimaradás, pályázatok, Magyar Narancs

Egy jó ideig nem írtam, és ennek be kell valljam egyszerű az oka: általános alkotói válság. Pedig azért történ egy-két érdekes dolog időközben:

1. Lejártak a Külügyes pályázati határidők. Időrendben visszafelé haladva:
a) az új afgán pályázat határideje hétfőn járt le. Kíváncsi vagyok kik adtak le dokumentumot. Két tippem van: a Baptista Szeretetszolgálat és Katona Magda. Amúgy a téma (egészségügy) nagyon jó és borzasztóan aktuális, annak ellenére, hogy az új felmérések szerint némi javulás mutatkozik az afgán egészségügyben.
b) Aztán itt van egy fura pályázat: "Szegénységcsökkentési programok Afrikában - a 10. Európai Fejlesztési Alap forrásainak hasznosítása". Itt a KÜM többször módosított a pályázati kiírásban. Először egy a kiírást követő kissé lehetetlen határidőt adott meg, és azt javította, majd visszavonta azt a kitételt, miszerint a pályázatban csatolni kell a kötelezően meghívandó EDF (European Development Fund) szakértők és DG Development képviselők szándéknyilatkozatát. Azért az fura nekem, hogy a pályázat kiírói nem gondoltak arra, hogy EUs képviselők nem vehetnek részt semmilyen pályázásban. De hát mindnyájunknak van mit tanulni... A KÜM 50 mill. forintot szeretne elkölteni így arra, hogy a 10. EDF-be való befizetésünk miatt elősegítse a civil és a vállalati szféra felkészültségét az alaphoz kapcsolódó uniós pályázati rendszerben való részvételre. Azért érdekelve fogom figyelni, hogy a képzéssorozat (mert ennyi pénzből legalább 3-4 nagy workshoppot kell szervezni) után mennyivel könnyebben pályáznak majd a EuropeAid-hez (ez kezeli az EDF pénzeket) a magyar civilek.
c) Az etióp vízügyi pályázat határideje május 4.-én járt le. Ez még a 2005-ös év hozadéka, ugyanis akkor a magyar és az etióp kormány két megállapodást írt alá. Az egyik az etióp államadósság elengedéséről, a másik pedig az adósság egy részének (10%) NEFE segéllyé történő konvertálásáról szólt. Ez ért be mostanra. Érdekesen fogalmaz a NEFE TB részére készült 2006. évi beszámoló: "Ennek keretében Etiópia északi részén, a Kobo Girana völgyben jelentős – a felszín alatti vízkészlet felmérését és az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését célzó – vízügyi projekt előkészítése kezdődött meg 2006-ban." Ez olyan, mintha csak miattunk indult volna ílyen kutatás (vagy csak én érzem így???), közben ez a terület saját fejlesztési programirodával rendelkezik, amit Kobo Girana Valley Development Program Office-nak hívnak, és az interneten hasonló jellegű pályázati felhívást tett közzé. Sőt: a területen dolgozik a USAID pénzelte AMAREW (Amhara Microenterprise Development, Agricultural Research, Extension & Watershed Management Project) program is.

2. A Magyar Narancs május 10.-i számában "Segélyezésbiznisz: Bejáratott utak" címmel szerintem kifejezetten rosszindulatú cikket közöl (nem csak szerintem: a biztonság kedvéért a cikket elolvastattam másokkal is, és nekik is ez az érzésük). De ez mindegy is, azt pedig nem tudom, hogy igaz-e az, amivel a HUN-IDA-t és a TESCO-t vádolják, különben sem köt semmi a cikkben említett semelyik félhez sem. Ám az írásban szerepel néhány csúsztatás és pontatlanág, ami azért zavaró.

a) "A külügy 2003-ban állította fel a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési, Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Főosztályt (NEFE-GTF)"
A KÜM 2003-ban a NEFEFO-t, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztályt állította fel, a NEFE-GTF 2006. szeptember 1. óta létezik.

b) "az ellátandó feladatkör a pályáztatással összefüggő adminisztratív munkák mellett elsősorban delegációk útjainak megszervezésére és lebonyolítására, azaz a nemzetközi segélyezési ügynökség kinevezésére vonatkozott."
Valóban segélyezési ügynökség kinevezésére vonatkozott, de nem egészen „azaz”… Ugyanis a gyakorlatban a segélyezési ügynökségek többnyire állami intézmények (bár van ellenpélda is), és nem csak a fent említett feladatokat látják el, hanem pl. a helyszínen felügyelik a projektek végrehajtását, ott pályáztatnak helyi civileket, vállalkozókat, stb.

c) "A kiírás Bada János, az Open Consulting jogtanácsosa szerint olyan elvárásokat támasztott, melyek egyértelműen tükrözték, hogy a minisztérium a HUN-IDA-t szeretné nyertesnek. A potenciális külföldi érdeklődőket a legalább három magyar anyanyelvű (vagy magyarul felsőfokon beszélő) alkalmazott követelménye riaszthatta el, a hazaiakat viszont az, hogy a pályázónak a speciális referencia mellett fel kellett mutatni legalább négy, felsőfokú végzettségű, kétéves NEFE-s gyakorlattal rendelkező szakembert, akik közül legalább háromnak felsőfokú angol nyelvtudása is van. A szóba jövő civil szervezetek ugyanakkor nem voltak elég tőkeerősek ahhoz, hogy megfeleljenek az egyéb elvárásoknak."
Habár EU tagként valóban lehetősége van külföldi szervezeteknek is pályázni, hadd ne egy dán cég végezze a nemzeti fejlesztési tevékenységünket. És miért is riasztják el a hazai pályázókat az elvárások? Nem nonszensz egy kicsit arra panaszkodni, hogy 4 felsőfokú végzettségű szakember kell? Felsőfokú angol nyelvtudás???? Micsoda gyalázat! És még értsen is a NEFÉ-hez! Nahát, ez tényleg skandalum!!! Ha nem ért hozzá, akkor miért pályázik? Különben is, a DemNet a konzorcium tagja volt, ott vannak a NEFÉ-s emberek. Sajnos a magyar civilek többsége tényleg nem túl tőkeerős ahhoz, hogy magas összegű kiírásra pályázzanak. Nehezen tudják igazolni az általában 15%-os önrész meglétét... De ennek megoldása valahol civilpolitikai kérdés kellene, hogy legyen szerintem. Az önrész meglétét jónak és fontosnak tartom. Nem csak garanciát jelent a donornak, hanem a kivitelezőt is érdekeltebbé teszi, ha a saját pénze is benne van a projektben.

d) "Kékesi szerint így fordulhat elő, hogy a KÜM honlapjára is feltett 2005-ös HUN-IDA-projektek keretében elszámolt költségek olykor gyakran a piaci ár két-háromszorosára rúgtak."
Keresgéltem a KÜM honlapján, de csak ezt találtam: 2003 SZEPTEMBERÉTŐL -2005 JANUÁRJÁIG MEGVALÓSULT (M) ÉS FOLYAMATBAN LÉVŐ (F) PROGRAMOK és TERVEZETT (T) ILLETVE ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ (E) PROGRAMOK - 2005. JANUÁRI ÁLLÁS két táblázatban. Ebből igen nehéz a piaci árakra rájönni, ugyanis van itt 25 milliós program az Agroinvest szervezésében, 12,5 milliós a Perfekt szervezésében, és 200 000-es a MEH szervezésében. A Demnet 7 milliós programja szerepel a listán. A HUN-IDA legnagyobb összege 8 millió forint volt

e) "A konzorcium számára, mint azt a Narancsnak Bada János kifejtette, a NEFE-GTF pályázata nem a havi rendelkezésre állási díj, hanem a távlati perspektíva miatt volt fontos. "A perspektíva az, hogy az állam nagyobb pénzt fog ilyen célokra elkölteni. Ha nyertünk volna, hosszú távon a szakmaiság és a hatékonyság érvényesülhetett volna a célországokban zajló fejlesztési projektekben."
Fura ez az érv. Gondolom Boda János arra számított, hogy a 3 éves szerződés után az új pályázatban majd megint ők nyernek. Addigra már nekik is lesz NEFE tapasztalattal rendelkező szakemberük… Mert az biztos, hogy három évem belül az állam nem fog a mainál sokkal nagyobb pénzeket erre költeni. Legalábbis annyival többet nem, amennyire szerintem Boda János számít. És milyen hosszú távon, milyen szakmaiság, ha most az a probléma, hogy nincs 4 darab NEFE szakemberük? Vagy miért lenne jobb az ő 4 szakemberük a HUN-IDA 4 szakemberénél? És miért kell ezért cikket írni???

f) "A konzorcium végső ajánlata 24 órás reagálást tartalmazott. Ehhez képest eléggé meglepődtek, amikor az ajánlatok bontásánál kiderült, hogy a HUN-IDA 0,5 órás (!) reakciót vállalt."
Minek a cikkben a felkiáltójel? Miért nem tetszik ez a veszteseknek? Mert kevesebb, mint az övéké? Naés??? Lehetetlennek tartják? Két év múlva ők majd írhatnak 10 percet… Mi alapján kérdőjelezik meg a HUN-IDA szakmaiságát?

g) "Komparatív előnyük volt" - ismerte el ugyanerről Tomaj Dénes."
Miért kell ezt így fogalmazni. A konzorcium tagjainak is komparatív előnyük van abban, amit régóta csinálnak, amiben régóta profin dolgoznak. Ez nem hátrány, ez nem összeesküvés!!!!

g) "Bár a Tesco és a pártállami hírszerzés átfedéseiről eddig nem született publikus kutatás..."
Tehát marad a tudományos körökben nem túl nagyra becsült szóbeszéd. Tényeket kérünk, tényeket! Meg hát tulajdonképpen kíváncsi lennék, hogy a régi és az új TESCO között lehet-e egyáltalán párhuzamot vonni...

h) "Mindennek egyrészt azért van jelentősége, mert a HUN-IDA kivételezett KÜM-ös státusát rossz szemmel néző, részben minisztériumi, részben civil forrásaink szerint a jelenlegi helyzet egyértelműen a múlt, a pártállami nómenklatúra összefonódásainak az öröksége, amit csak tovább terhel, hogy a rendszerváltás szele az öszszes (sic!) minisztérium közül talán a KÜM-öt érintette a legkevésbé."
Kicsit számoltam, és kiderült, hogy a HUN-IDA 2001.-es alapítása óta 3 kormány volt hatalmon, 2 koalíció, 3 külügyminiszter, 3 NEFE főosztályvezető és legalább 3 államtitkár. De az összefonódásokról is tényeket kérünk!!! A konzorcium egyes tagjairól is szép számmal születtek különböző összefonódásokról kapcsolatos hírek, és főleg a FIDESZ részéről (pl. itt, vagy itt).

i) "Kékesi Annamária szerint felmérhetetlen kárt okoz az érintett civileknek és a szektor megítélésének, hogy a viszonyok nem transzparensek, mert koherens külügyi fejlesztési stratégia híján a pénzek igen jelentős része kerül vissza a "tapasztalatátadással" foglalkozó projektek szakértői díjaként a kivételezettek zsebébe."
Kékesi Annamária ezt úgy mondja, mintha a Demnet nem szervezett volna "tapasztalatátadással" foglalkozó projekteket, a KÜM forrásaiból is. Sajnos a cikkből nem derül ki, hogy a Demnet mennyi szakértőt foglalkoztatott.

j) "Az uniós támogatások ellenőrzésére szakosodott Hubconsult szakembere, Nick Norvell a Narancsnak kifejtette: több ponton is veszélyes lehet a transzparenciára, ha egy profitorientált cég a háttérben túl közel kerül a központi segélyezéshez..."
A Perfekt Zrt., az Econ-Trust Kft., és az Open Consulting Zrt. nem profitorientált cégek?

Megnéztem a BusinessSpirit honlapját. Nem találtam rajta nemzetközi fejlesztéssel kapcsolatosan semmit...

Na jó, belefáradtam. A bejegyzésemből úgy tűnhet, mintha a KÜM-öt vagy a HUN-IDA-t védeném. Nem, semmi közöm egyik szervezethez sem. A korrekt tájékoztatást védem. A cikk szerintem legalább annyit ártott a konzorcium tagjainak (és magának a Narancsnak), mint a fent említett két intézménynek.

Nekem tök mindegy ki kicsoda. Inkább az a gáz, hogy a hazai NEFE, ahol ennyire kevés szereplő van jelen, ennyire megosztott. Így nem jutunk előre, a civilek nem fejlődnek, és a kormányzattal való kapcsolatuk sem épül, a mutogatás pedig nem túl konstruktív.
Azt pedig, hogy egy magát igényesnek tartó hetilap megengedjen magának egy ennyire nyilvánvalóan egyoldalú, csúsztatásokkal teli cikket lassan kezdem megszokni. De ettől még nem leszek boldogabb...