Bob Geldof interjú

Rövid, de szerintem egész jó és őszinte interjút készített a HVG Bob Geldoffal. Az énekes és aktivista a Hay Group egy magyarországi rendezvényén vett részt mint üzleti tanácsadó (!). Geldof több céget tulajdonol, vagyonát tízmilliárd forintra becsülik. Az előadásának címe: From the Boomtown Rats to Live8: Lessons for Business and Life. Saját sikertörténetét mesélte el, azt, hogy miként lett a punk/rock'n'roll srácból sikeres üzletember és aktivista. A konferencia egyébként három napos volt és a beugró 2800 euróba került.

Itt van egy előadás tőle, amelyet a Roger Williams egyetemen tartott:



És kicsit off topic-nak pedig egy koncert felvétel, amely során David Gilmourral énekli a Comfortably Numb című számot (Geldof volt Pink A Fal c. Alan Parker filmben, de ezzel gondolom nem mondok újat...).

Wolfowitz és Gringotts Bank főnök ikrek?

Vajon Paul Wolfowitz, egykori Világbank elnök és a Harry Potter sorozat Gringotts bank főnöke ikrek? :-)

KÜM eredmény, újabb magyar szervezet Afganisztánba

A Külügyminisztérium ma felrakta a „Munkahelyteremtési és oktatási projekt megvalósítása az egészségügy területén az afganisztáni Baghlan tartományban a magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport keretében” c. felhívás eredményét. A pályázaton a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány nyert, 70 millió forint összegben. Tehát most ők az egyedüli nyertesek.
Az eredményhírdetés nem tartalmazza, hogy milyen projektet kíván a szervezet elindítani, de némi fifikával azért kilehet következtetni, hogy bábaképzési programról van szó. Ugyanis tegnap a KÜM háttérbeszélgetést tartott az afganisztáni civil projektek jövőjéről. Ott, a programok ismertetése során Tomaj Dénes főosztályvezető elmondta, hogy "Kiemelten kezelik az egészségügyi programokat is, mivel Afganisztánban a világon a legnagyobb gyermekágyi halandóság. Ennek csökkentésére elindítanak egy bábaképzési programot, hogy valamennyi tartományi egészségügyi alapellátó rendelkezzen szakképzett bábákkal." A pályázat erednménye ezek szerint már tegnapra megszületett, de csak ma tették fel a honlapra.

A bábaképzés szerintem jó program lesz. Erről lásd a korábbi néhány (itt és itt) bejegyzésem. Összességében elégedett vagyok a magyar civilek projektválasztásaival. Mind az Ökomenikus Segélyszervezet programjai, mind pedig a Baptistáké hasznos és szükséges. Persze vannak kérdőjeleim, amelyeket majd ide is felrakok, de most rohanok...

A többi többi külügyes pályázat határideje is lejárt, sőt, a KÜM által vállalt elbírálási határidő is rég...

Kimaradás, pályázatok, Magyar Narancs

Egy jó ideig nem írtam, és ennek be kell valljam egyszerű az oka: általános alkotói válság. Pedig azért történ egy-két érdekes dolog időközben:

1. Lejártak a Külügyes pályázati határidők. Időrendben visszafelé haladva:
a) az új afgán pályázat határideje hétfőn járt le. Kíváncsi vagyok kik adtak le dokumentumot. Két tippem van: a Baptista Szeretetszolgálat és Katona Magda. Amúgy a téma (egészségügy) nagyon jó és borzasztóan aktuális, annak ellenére, hogy az új felmérések szerint némi javulás mutatkozik az afgán egészségügyben.
b) Aztán itt van egy fura pályázat: "Szegénységcsökkentési programok Afrikában - a 10. Európai Fejlesztési Alap forrásainak hasznosítása". Itt a KÜM többször módosított a pályázati kiírásban. Először egy a kiírást követő kissé lehetetlen határidőt adott meg, és azt javította, majd visszavonta azt a kitételt, miszerint a pályázatban csatolni kell a kötelezően meghívandó EDF (European Development Fund) szakértők és DG Development képviselők szándéknyilatkozatát. Azért az fura nekem, hogy a pályázat kiírói nem gondoltak arra, hogy EUs képviselők nem vehetnek részt semmilyen pályázásban. De hát mindnyájunknak van mit tanulni... A KÜM 50 mill. forintot szeretne elkölteni így arra, hogy a 10. EDF-be való befizetésünk miatt elősegítse a civil és a vállalati szféra felkészültségét az alaphoz kapcsolódó uniós pályázati rendszerben való részvételre. Azért érdekelve fogom figyelni, hogy a képzéssorozat (mert ennyi pénzből legalább 3-4 nagy workshoppot kell szervezni) után mennyivel könnyebben pályáznak majd a EuropeAid-hez (ez kezeli az EDF pénzeket) a magyar civilek.
c) Az etióp vízügyi pályázat határideje május 4.-én járt le. Ez még a 2005-ös év hozadéka, ugyanis akkor a magyar és az etióp kormány két megállapodást írt alá. Az egyik az etióp államadósság elengedéséről, a másik pedig az adósság egy részének (10%) NEFE segéllyé történő konvertálásáról szólt. Ez ért be mostanra. Érdekesen fogalmaz a NEFE TB részére készült 2006. évi beszámoló: "Ennek keretében Etiópia északi részén, a Kobo Girana völgyben jelentős – a felszín alatti vízkészlet felmérését és az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését célzó – vízügyi projekt előkészítése kezdődött meg 2006-ban." Ez olyan, mintha csak miattunk indult volna ílyen kutatás (vagy csak én érzem így???), közben ez a terület saját fejlesztési programirodával rendelkezik, amit Kobo Girana Valley Development Program Office-nak hívnak, és az interneten hasonló jellegű pályázati felhívást tett közzé. Sőt: a területen dolgozik a USAID pénzelte AMAREW (Amhara Microenterprise Development, Agricultural Research, Extension & Watershed Management Project) program is.

2. A Magyar Narancs május 10.-i számában "Segélyezésbiznisz: Bejáratott utak" címmel szerintem kifejezetten rosszindulatú cikket közöl (nem csak szerintem: a biztonság kedvéért a cikket elolvastattam másokkal is, és nekik is ez az érzésük). De ez mindegy is, azt pedig nem tudom, hogy igaz-e az, amivel a HUN-IDA-t és a TESCO-t vádolják, különben sem köt semmi a cikkben említett semelyik félhez sem. Ám az írásban szerepel néhány csúsztatás és pontatlanág, ami azért zavaró.

a) "A külügy 2003-ban állította fel a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési, Gazdaság- és Tudománydiplomáciai Főosztályt (NEFE-GTF)"
A KÜM 2003-ban a NEFEFO-t, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztályt állította fel, a NEFE-GTF 2006. szeptember 1. óta létezik.

b) "az ellátandó feladatkör a pályáztatással összefüggő adminisztratív munkák mellett elsősorban delegációk útjainak megszervezésére és lebonyolítására, azaz a nemzetközi segélyezési ügynökség kinevezésére vonatkozott."
Valóban segélyezési ügynökség kinevezésére vonatkozott, de nem egészen „azaz”… Ugyanis a gyakorlatban a segélyezési ügynökségek többnyire állami intézmények (bár van ellenpélda is), és nem csak a fent említett feladatokat látják el, hanem pl. a helyszínen felügyelik a projektek végrehajtását, ott pályáztatnak helyi civileket, vállalkozókat, stb.

c) "A kiírás Bada János, az Open Consulting jogtanácsosa szerint olyan elvárásokat támasztott, melyek egyértelműen tükrözték, hogy a minisztérium a HUN-IDA-t szeretné nyertesnek. A potenciális külföldi érdeklődőket a legalább három magyar anyanyelvű (vagy magyarul felsőfokon beszélő) alkalmazott követelménye riaszthatta el, a hazaiakat viszont az, hogy a pályázónak a speciális referencia mellett fel kellett mutatni legalább négy, felsőfokú végzettségű, kétéves NEFE-s gyakorlattal rendelkező szakembert, akik közül legalább háromnak felsőfokú angol nyelvtudása is van. A szóba jövő civil szervezetek ugyanakkor nem voltak elég tőkeerősek ahhoz, hogy megfeleljenek az egyéb elvárásoknak."
Habár EU tagként valóban lehetősége van külföldi szervezeteknek is pályázni, hadd ne egy dán cég végezze a nemzeti fejlesztési tevékenységünket. És miért is riasztják el a hazai pályázókat az elvárások? Nem nonszensz egy kicsit arra panaszkodni, hogy 4 felsőfokú végzettségű szakember kell? Felsőfokú angol nyelvtudás???? Micsoda gyalázat! És még értsen is a NEFÉ-hez! Nahát, ez tényleg skandalum!!! Ha nem ért hozzá, akkor miért pályázik? Különben is, a DemNet a konzorcium tagja volt, ott vannak a NEFÉ-s emberek. Sajnos a magyar civilek többsége tényleg nem túl tőkeerős ahhoz, hogy magas összegű kiírásra pályázzanak. Nehezen tudják igazolni az általában 15%-os önrész meglétét... De ennek megoldása valahol civilpolitikai kérdés kellene, hogy legyen szerintem. Az önrész meglétét jónak és fontosnak tartom. Nem csak garanciát jelent a donornak, hanem a kivitelezőt is érdekeltebbé teszi, ha a saját pénze is benne van a projektben.

d) "Kékesi szerint így fordulhat elő, hogy a KÜM honlapjára is feltett 2005-ös HUN-IDA-projektek keretében elszámolt költségek olykor gyakran a piaci ár két-háromszorosára rúgtak."
Keresgéltem a KÜM honlapján, de csak ezt találtam: 2003 SZEPTEMBERÉTŐL -2005 JANUÁRJÁIG MEGVALÓSULT (M) ÉS FOLYAMATBAN LÉVŐ (F) PROGRAMOK és TERVEZETT (T) ILLETVE ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ (E) PROGRAMOK - 2005. JANUÁRI ÁLLÁS két táblázatban. Ebből igen nehéz a piaci árakra rájönni, ugyanis van itt 25 milliós program az Agroinvest szervezésében, 12,5 milliós a Perfekt szervezésében, és 200 000-es a MEH szervezésében. A Demnet 7 milliós programja szerepel a listán. A HUN-IDA legnagyobb összege 8 millió forint volt

e) "A konzorcium számára, mint azt a Narancsnak Bada János kifejtette, a NEFE-GTF pályázata nem a havi rendelkezésre állási díj, hanem a távlati perspektíva miatt volt fontos. "A perspektíva az, hogy az állam nagyobb pénzt fog ilyen célokra elkölteni. Ha nyertünk volna, hosszú távon a szakmaiság és a hatékonyság érvényesülhetett volna a célországokban zajló fejlesztési projektekben."
Fura ez az érv. Gondolom Boda János arra számított, hogy a 3 éves szerződés után az új pályázatban majd megint ők nyernek. Addigra már nekik is lesz NEFE tapasztalattal rendelkező szakemberük… Mert az biztos, hogy három évem belül az állam nem fog a mainál sokkal nagyobb pénzeket erre költeni. Legalábbis annyival többet nem, amennyire szerintem Boda János számít. És milyen hosszú távon, milyen szakmaiság, ha most az a probléma, hogy nincs 4 darab NEFE szakemberük? Vagy miért lenne jobb az ő 4 szakemberük a HUN-IDA 4 szakemberénél? És miért kell ezért cikket írni???

f) "A konzorcium végső ajánlata 24 órás reagálást tartalmazott. Ehhez képest eléggé meglepődtek, amikor az ajánlatok bontásánál kiderült, hogy a HUN-IDA 0,5 órás (!) reakciót vállalt."
Minek a cikkben a felkiáltójel? Miért nem tetszik ez a veszteseknek? Mert kevesebb, mint az övéké? Naés??? Lehetetlennek tartják? Két év múlva ők majd írhatnak 10 percet… Mi alapján kérdőjelezik meg a HUN-IDA szakmaiságát?

g) "Komparatív előnyük volt" - ismerte el ugyanerről Tomaj Dénes."
Miért kell ezt így fogalmazni. A konzorcium tagjainak is komparatív előnyük van abban, amit régóta csinálnak, amiben régóta profin dolgoznak. Ez nem hátrány, ez nem összeesküvés!!!!

g) "Bár a Tesco és a pártállami hírszerzés átfedéseiről eddig nem született publikus kutatás..."
Tehát marad a tudományos körökben nem túl nagyra becsült szóbeszéd. Tényeket kérünk, tényeket! Meg hát tulajdonképpen kíváncsi lennék, hogy a régi és az új TESCO között lehet-e egyáltalán párhuzamot vonni...

h) "Mindennek egyrészt azért van jelentősége, mert a HUN-IDA kivételezett KÜM-ös státusát rossz szemmel néző, részben minisztériumi, részben civil forrásaink szerint a jelenlegi helyzet egyértelműen a múlt, a pártállami nómenklatúra összefonódásainak az öröksége, amit csak tovább terhel, hogy a rendszerváltás szele az öszszes (sic!) minisztérium közül talán a KÜM-öt érintette a legkevésbé."
Kicsit számoltam, és kiderült, hogy a HUN-IDA 2001.-es alapítása óta 3 kormány volt hatalmon, 2 koalíció, 3 külügyminiszter, 3 NEFE főosztályvezető és legalább 3 államtitkár. De az összefonódásokról is tényeket kérünk!!! A konzorcium egyes tagjairól is szép számmal születtek különböző összefonódásokról kapcsolatos hírek, és főleg a FIDESZ részéről (pl. itt, vagy itt).

i) "Kékesi Annamária szerint felmérhetetlen kárt okoz az érintett civileknek és a szektor megítélésének, hogy a viszonyok nem transzparensek, mert koherens külügyi fejlesztési stratégia híján a pénzek igen jelentős része kerül vissza a "tapasztalatátadással" foglalkozó projektek szakértői díjaként a kivételezettek zsebébe."
Kékesi Annamária ezt úgy mondja, mintha a Demnet nem szervezett volna "tapasztalatátadással" foglalkozó projekteket, a KÜM forrásaiból is. Sajnos a cikkből nem derül ki, hogy a Demnet mennyi szakértőt foglalkoztatott.

j) "Az uniós támogatások ellenőrzésére szakosodott Hubconsult szakembere, Nick Norvell a Narancsnak kifejtette: több ponton is veszélyes lehet a transzparenciára, ha egy profitorientált cég a háttérben túl közel kerül a központi segélyezéshez..."
A Perfekt Zrt., az Econ-Trust Kft., és az Open Consulting Zrt. nem profitorientált cégek?

Megnéztem a BusinessSpirit honlapját. Nem találtam rajta nemzetközi fejlesztéssel kapcsolatosan semmit...

Na jó, belefáradtam. A bejegyzésemből úgy tűnhet, mintha a KÜM-öt vagy a HUN-IDA-t védeném. Nem, semmi közöm egyik szervezethez sem. A korrekt tájékoztatást védem. A cikk szerintem legalább annyit ártott a konzorcium tagjainak (és magának a Narancsnak), mint a fent említett két intézménynek.

Nekem tök mindegy ki kicsoda. Inkább az a gáz, hogy a hazai NEFE, ahol ennyire kevés szereplő van jelen, ennyire megosztott. Így nem jutunk előre, a civilek nem fejlődnek, és a kormányzattal való kapcsolatuk sem épül, a mutogatás pedig nem túl konstruktív.
Azt pedig, hogy egy magát igényesnek tartó hetilap megengedjen magának egy ennyire nyilvánvalóan egyoldalú, csúsztatásokkal teli cikket lassan kezdem megszokni. De ettől még nem leszek boldogabb...

PRT-s megjegyzés folyt.

A Biztonságpolitika és terrorizmus blog idézte a bábaképzéssel, nővérképzéssel kapcsolatos bejegyzésem, amire egy megjegyzés is érkezett. Úgy gondolom, hogy a megjegyzés valójában nekem szól, ezért most ide másolom:

"Szeretnék csatlakozni a "pontatlan cikkek" mozgalomhoz, ezért megjegyeznék egy-két gondolatot:
- az idézett eseményen valóban a frissen végzett nővéreknek adták át a diplomákat;
- a HM cikke egy ponton tartalmazhat pontatlanságot, amennyiben a nővérképzést azonositja a bábaképzéssel;
- az MRCA, ENSZ támogatással (WHO)nyitotta meg iskoláját, és én úgy gondolom a bábaképzési program emlitésekor érdemes ezt is elmondani."

Írtam egy levelet az MRCA-nak, akik arról tájékoztattak, hogy az eseményen ők a bábaképző programjuk ünnepélyes megnyitóját tartották, és a képzésben részt vevő nők ennek keretében kaptak egy-egy plakettet. Az tehát kiderült, hogy a HM cikke összemosta a két képzést. De miért ír akkor ilyen hosszasan a bábaképzésről, a nővérképzésről pedig csak egy mondatban? És a fényképen szereplő nők nem lehetnek többen 20 főnél. Ennyi lenne az összes végzett nővér és tanuló bába összesen? Arra is kíváncsi vagyok, hogy a nővérképzést ki csinálta.

Szekeres és a civil fejlesztések

clipped from vg.hu Csütörtökön reggel Afganisztánba érkezett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, hogy tájékozódjon a Baglán tartományban beindított magyar civil projektekről.

Ahogy mások is (pl. a Biztonságpolitika és terrorizmus blog), én is nehezen értelmezem ezt a hírt.
Egy kicsit hadd kezdjem az elejétől, hogy néhány alapfogalmat tisztázzak.
Az ún. fejlett országokból az ún. fejlődő országokba érkező segítségnyújtás egyik formája a segélyezés. Segélyezés lehet fejlesztési és humanitárius. A világban zajló segélyezést több nagy nemzetközi szervezet és szerveződés is megpróbálja koordinálni és szabályozni (pl. OECD, ENSZ, EU) azért, hogy az erre fordított milliárdnyi dollár ne vesszen el. Vagyis, hogy ne legyenek ismétlődések, két projekt ne oltsa ki egymást, az előirányzott pénz oda jusson, ahová szánták vagy ahol szükség van rá, stb. Ezekben a nemzetközi szervezetekben államok képviseltetik magukat, állami szinten. Tehát állami segélyezésről beszélünk, mert államok a saját költségvetésükből fordítanak pénzt a segélyezésre. Egy ún. fejlett állam segélyezését nevezik ODA-nek, magyarul NEFE-nek. Mint arról már írtam, az OECD az a szervezet, amely meghatározott statisztikai pontok alapján kiszámolja, hogy mekkora egy-egy ország ODA/GNI aránya, és hogy milyen kritériumok felelnek meg NEFE tevékenységnek.
Minden ország NEFE tevékenységének több szereplője van. Az állam felügyeli a pénz elköltését és koordinálja az egész tevékenységet szerencsés esetben fejlesztési minisztériumon keresztül, vagy a külügyminisztériumon keresztül. Sok államnak van végrehajtó szakintézménye, amely a helyszínen zajló programokat végzi vagy ellenőrzi. Általános az a gyakorlat, hogy egy-egy minisztérium is rendelkezik fejlesztésre szánt összeggel, és értelemszerűen ők azon a területen dolgoznak, amihez értenek. Továbbá az állam megbíz civil szervezeteket, hogy állami pénzből hajtsanak végre projekteket.
Tehát a nemzetközi fejlesztés gyakorlatában így válik ketté az állami és a civil szféra, ahol a civil az civil, nem kormányzati szervezet, NGO. (Illetve NGDO, vagyis non-governmental development organization.)

De térjünk vissza a cikkre. Értelmezési problémám abból fakad, hogy nem tudom mit neveznek civil projektnek. Kétféle lehetőségre tudok gondolni:

1. A honvédelmi miniszter az afganisztáni szerepvállalásunkat katonai és civil kategóriákra osztotta. Gondolom katonai minden, amit a katonák végeznek, és civil minden, amit nem katonák végeznek, vagyis a minisztériumok és a civil szervezetek. Ebben az értelemben véve Baghlanban még nincsenek civil projektek. Majd lesznek, meg az előkészítésük beindult, de még nincsenek. Erre utal Szekeres Imre a parlament külügyi bizottsága előtt elhangzott érvelése is.
2. A katonák is végezhetnek civil programokat, és az így beindított civil projektekre kíváncsi. Ezek gondolom nem a CIMIC projektek, mert azok katonai célú projektek, noha jó adag civil tartalommal. Ez itt van feketén, fehéren. De ha nem CIMIC projekteket, akkor milyet?

Még néhány szó a katonai és civil kapcsolatról. A Népszabadság (és más napilapokban is) március 13.-i cikkében a következő mondatok szerepelnek:

"A honvédelmi miniszter azt javasolja a kormánynak, hogy a magyar katonai jelenlétet ne csak két évre, hanem tovább, az újjáépítési misszió befejezéséig biztosítsa Afganisztánban. Szekeres Imre erről a parlament külügyi bizottságában beszélt.

Erre azért van szükség, hogy a NATO tartományi újjáépítési csoportja (PRT) keretében zajló észak-afganisztáni magyar civil program katonai biztosítása megfelelő legyen - mondta a honvédelmi miniszter, (...)"

Illetve:

"Magyarország eredetileg két évre vállalta az észak-afganisztáni PRT működtetését, ez az időszak jövő ősszel járna le, ugyanakkor a holland projekteket felváltó önálló magyar civil program csak április 1-jén kezdődik. A magyar projektek között oktatási, egészségügyi, infrastruktúra-fejlesztési ügyek szerepelnek, például hídépítés, iskolaépítés, vízellátás biztosítása vagy speciális tűzszerészeti munka."

Helyeslem a misszió meghosszabbítását, de annak oka ne a civil program biztosítása legyen. Ha az 1-es verzióból indulok ki, akkor a minisztériumok munkatársai gondolom nem fognak állandóan baghlanban tartózkodni, ezért ők a PRT-n belül laknak majd, és ott is lesz az "irodájuk". Ők is afgán partnerekkel fognak dolgozni, és a kétkezi munkát afgánok végzik majd. Persze felmerülhet az a lehetőség is, hogy a minisztériumok munkatársai a MÖSZ által irányított, ún. koordinációs irodában lakjanak és dolgozzanak.
A civil civilek (:-)) pedig, tehát az NGO-k saját irodát fognak működtetni, amit majd afgán őrök vigyáznak. Az általuk vezetett projektek nem igényelnek katonai biztosítást, ellenkezőleg: az csak veszélyeztetné működésüket. Számukra 100%-osan nagyobb biztonságot jelent, ha olyan távol maradnak a katonáktól, amennyire csak lehet, ugyanis így nagyobb biztonságban vannak. Természetesen a katonai segítségre szükség lehet, de csak akkor, ha ne adj' isten valamilyen komoly fegyveres konfliktus törne ki Pol-e Khumriban.

Szóval sok a kérdés, kevés a világos válasz. De most csinálunk ilyet először, és remélem, hogy minél kevesebb hibából kell majd tanulnunk...